Egressy Béni Szózat, Egressy Béni: Szózat | Erkel.Oszk.Hu
- Egressy beni szózat gyermekkórus
- „Hazádnak rendületlenül” – 175 éve énekelték először a Szózatot - Fidelio.hu
- Egressy Béni, a Szózat megzenésítője | Matiné
- EGRESSY BÉNI: SZÓZAT | erkel.oszk.hu
- Zene.hu - Mennyi pénzt kapott Egressy Béni a Szózatért? - emlékezzünk rá
Zeneközlöny: A Magyar Református énekvezérek hivatalos lapja. 1938. december 1. 167. o. Bayer József: A "Szózat" megzenésítése 1843-ban. Budapesti Szemle 1913. 35. sz. 22. o. Gárdonyi Géza: Apróságok Erkel életéből. In: Erkel Ferencz emlékkönyv. Fabó Bertalan. Budapest: Pátria, 1910. 209-214. o.
Egressy beni szózat gyermekkórus
2017. július 17. 15:09 MTI 166 éve, 1851. július 17-én halt meg Pesten Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán és a Hunyadi László című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) és igen szerény körülmények között élő hatgyermekes családból származott. Első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. A kis Benjámin a miskolci református gimnáziumban tanult, majd a sárospataki kollégiumban teológiát hallgatott, hogy lelkész apja nyomdokaiba léphessen. A család egyre romló anyagi helyzete végül más pályára sodorta, előbb Mezőcsáton, majd Szepsiben vállalt tanítói állást. Innen gyakorta látogatott át a közeli Kassára, ahol Gábor bátyja az ottani híres magyar színtársulat tagja volt. A színházi világ Bénit is elvarázsolta, 1834-ben színésznek állt, Kassán és Kolozsváron lépett fel, egy évvel később a két Egressy-fivér a Budai Játékszíni Társaság tagja lett.
A Szózat a Himnusz mellett második nemzeti énekünk. A költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, a magyar műdalok atyjának tartott Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg. A korabeli Nemzeti Színház ekkor hirdetett nyílt, jeligés pályázatot az addigra már ismert és népszerű költemény megzenésítésére. Egressy Béni "Minden ember legyen ember és magyar! " jeligével nyújtotta be művét, melyet két másik szerzeménnyel együtt a bíráló bizottság – soraiban a költő, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály zeneszerző – közönségszavazásra bocsátott. A kiválasztott darabokat 1843. május 10-én szólaltatták meg. A zsűri által három legjobbnak ítélt mű között a bemutatón a közönség szavazata döntötte el a sorrendet. "S alig énekeltek el négy sort, a közönség zajos tapsra tört ki újra meg újra…" (Részlet a Regélő – Pesti Divatlap korabeli beszámolójából. ) A pályázat jeligés volt, így a szerző kilétére csak az eredményhirdetés után derült fény. A nyertes pályamű korának dallami-ritmikai lenyomata, a korszellemhez illeszkedett, így hamar népszerű "nemzeti dalként" ismerték.
„Hazádnak rendületlenül” – 175 éve énekelték először a Szózatot - Fidelio.hu
Gyalog ment Milánóba Iskolái végeztével tanítóskodni kezdett, majd követte Gábort a teátrum világába. Kolozsvárott, a magyar opera első fellegvárában kezdte a színi pályát, aztán - a harmincas évek vége felé - Pest-Budára került. Operaénekes akart lenni. Hogy képeztesse hangját, Milánóba ment - más eszköz híján gyalogszerrel. Igaz, nem lett operaénekes, de a színpadhoz élete végéig hű maradt. Mintegy hatvan színművet és operaszöveget fordított németből, franciából és olaszból. És egyre több magyar dalt írt. Ezekben úttörőnek, korszakalkotónak bizonyult, hiszen előtte alig volt hagyománya a magyar műdalnak. Ilyen műveiben mintegy átmenetet teremtett a hangszeres verbunkos és csárdásmuzsika meg a magyar operai dallamosság között. Bujdosódala, például, lassú-friss szerkezetével még az instrumentális tánczenére, témájával már Erkel világára, bevezetőjével a Szózatra emlékeztet. A népszerű magyar hangszeres muzsika, a verbunkos és a csárdás dallamvilágát a dalszerző Egressy a kor legnagyobb hazai költőinek szavaival ötvözte.
Hogyan vásároljunk? Online fizetéssel: Közvetlen vásárlás webboltunkból hitelkártyás fizetéssel. Így csak olyan kiadványokat tud azonnal megvásárolni, amelyek éppen készleten vannak. Bolti átvétellel vagy postai utánvéttel: Ha nem szeretne online fizetni, akkor rendelhet a postai utánvéttel, illetve lehetőséget nyújtunk arra is, hogy rendelését weblapunkról egy Ön által kiválasztott hagyományos kottaboltnak küldje el. Ez utóbbi esetben mi csak közvetítünk, Ön a választott boltnak lesz a vásárlója, nekik kell fizetnie a boltban. A termékek kiszolgálása nem mindig a bolti készletből történik, így kérjük várja meg, amíg az üzlet értesíti, hogy mikor veheti át csomagját. A vásárlás-fizetés módját itt állíthatja be. Áraink Az itt feltüntetett ár az adott készlet erejéig érvényes. Utánnyomás vagy új beszerzés esetén az ár módosulhat. Kóruskották esetében a feltüntetett ár 1 db-ra vonatkozik. Szerzői jogi tájékoztatás A hatályos Szerzői Jogi Törvény értelmében tilos jogvédett mű kottáját reprográfiai módszerekkel (fénymásolás, szkennelés, fényképezés, stb. )
Egressy Béni, a Szózat megzenésítője | Matiné
"Könnyen elfelejtettük… Hallott valaki megemlékezésről? Leéghet a bőr a képünkről…" Egressy Béni, a Szózat megzenésítője 200 éve született Egressy Béni Kétszáz éve, 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika – szerintem Sajókazán… – megnézem mégegyszer JZ. ) Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán és a Hunyadi László című Erkel-operák szöveg-könyvének írója, a Klapka-induló szerzője. Igen szerény körülmények között élő hatgyermekes családból származott. Első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. A kis Benjámin a miskolci reformá-tus gimnáziumban tanult, majd a sárospataki kollégiumban teoló-giát hallgatott, hogy lelkész apja nyomdokaiba léphessen. A család egyre romló anyagi helyzete végül más pályára sodorta, előbb Mezőcsáton, majd Szepsiben vállalt tanítói állást. Innen gyakorta látogatott át a közeli Kassára, ahol Gábor bátyja az ottani híres magyar színtársulat tagja volt. A színházi világ Bénit is elvará-zsolta, 1834-ben színésznek állt, Kassán és Kolozsváron lépett fel, egy évvel később a két Egressy-fivér a Budai Játékszíni Társaság tagja lett.
EGRESSY BÉNI: SZÓZAT | erkel.oszk.hu
Zene.hu - Mennyi pénzt kapott Egressy Béni a Szózatért? - emlékezzünk rá
- Egressy: Szózat – Az Editio Musica Budapest zeneműkiadó online kottaboltja
- A Szózat zeneszerzője, Egressy Béni születésnapjára - Nemzeti.net
- Egyszerű bejelentés 2019
- Digi tv vélemények 2018 models
- Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
- Légszennyezettségi térkép budapest hotel
- A Himnusz dallamaiért is versenyben volt a Szózatot megzenésítő Egressy Béni » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Őszintén szólva az első Benjámin nevű ember, aki eszembe jut, az egy amerikai – jelesül Franklin Benjamin (amerikaiul persze Benjamin Franklin), a villámhárító és egyebek közt a bifokális lencse feltalálója. De hát milyen lenne má' az, hogy egy jenkiről írjak? Ám hálistennek nekünk is van egy nagyszerű Benjáminunk, aki természetesen lepipálja amerikai druszáját – legalábbis a mi gondolkodásunk szerint. Neki pedig április 21-én van a szülinapja. Konkrétan az 1814-ben, Sajókazincon született egresi Galambos Benjaminra gondolok. Ja, hogy ő így nem ismerős? Sebaj! Álljon itt a művészeve, ami már garantáltan ismerős lesz minden magyar szívű ember számára: Egressy Béniről (1814-1851) van szó. Igen, a Szózat zeneszerzőjéről. Benjámin – alias Béni – testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt. Ugyanakkor a névváltoztatással is követte fivére példáját. Erre azért volt szükségük, mert református lelkipásztor édesapjuk nem vette volna jónéven, ha a jól csengő nevét holmi vándorszínészek bepiszkolják.
A történetmondó, példákat soroló részekben a mozgalmas képekhez dinamikus verszene járul. A ritmusban rejlő ellentétességet bizonyítja, hogy a hat szótagos sorok ütemhangsúlyosan is ritmizálhatók. A jambikus sorok emelkedő tendenciájával áll itt szemben az ütemhangsúlyos verselés ereszkedő volta. A hat szótagos sorok többsége felező hatos, ahol – ha az első és a negyedik szótagra eső hangsúlynyomaték rövid szótagra esik –, feszültséget kelt a jambus első szótagjának rövidségével. 1843-ban pályázatot írtak ki a Szózat megzenésítésére, a kitűzött díjat Egressy Béni nyerte el. skót balladaforma: félrímekkel ellátott, nyolc és hat szótagos jambusi sorok váltakozásából építkező, négysoros strófa
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. Összesen 47 zeneművet írt, melyek közül 35 jelent meg nyomtatásban. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851. július 17-én, harminchét évesen halt meg Budapesten. EZ,