A Fertő-Hanság Nemzeti Park területe hazánkban ma 23 731 ha, míg Ausztriában 10 500 ha. A Fertő-Hanság Nemzeti Park mozaikos szerkezetű, azaz a védett területek nem alkotnak összefüggő, egységes területet. Jelentősebb területei a Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz, valamint a Répce-menti területek. A Fertő-Hanság Nemzeti Park zónái a Világ Természetvédelmi Unió (IUCN) elveinek megfelelően került kialakításra. A területnek mintegy harmadát teszi ki az ún. természeti övezet, ahol elsősorban a természeti folyamatok érvényesülnek. Ezen az övezeten belül gazdasági tevékenység nem folytatható, a kezelés részeként végzett munkák kizárólag az élővilág érdekében folynak. Ezt veszi körül az ún. kezelt természeti övezet, ahol extenzív területhasználat biztosítja a természeti értékek megőrzését. A külső, ún. bemutató övezetben van lehetőség a hagyományos területhasználat mellett a területek természeti értékeinek bemutatására. A Fertő-Hanság Nemzeti Park egyes területei nemzetközi egyezmények alá is tartoznak.
Nagycenk, Széchenyi-kastély ≈ 35 km ● Fertőboz, Gloriette kilátó ≈ 38 km ● Fertőd, Eszterházy-kastély ≈ 10 km panzió, vendégházak, Fogadó, falusi szállás, vidéki szállás, Fertő-tó, Szállsásopron környékén,. A családias hangulatú Szent András Fogadó, nyugodt, csendes, falusias, zöldövezetikörnyezetben található. Ideális mindazok számára, kedvelik a vidék nyújtotta előnyöket, élvezni akarják a környék természeti látványosságokat, nevezetességeket. A Fertő-tavat …
A határon átnyúló nemzeti park kialakítását célzó tárgyalások 1988. őszén kezdődtek meg. A tárgyalások eredményeképpen Magyarországon 1991-ben alakították meg a Fertő-táj teljes hazai felét magában foglaló Fertő-tavi Nemzeti Parkot, míg 1992-ben Ausztriában a Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel -t (Kárpáti 2002). A határon átnyúló közös nemzeti parkot végül 1994-ben avatták fel. A magyar oldalon több bővítés történt, 1994-ben csatolták az 1976-ban alapított Hansági Tájvédelmi Körzetet a nemzeti parkhoz (ekkortól hívják a nemzeti parkot a magyar oldalon Fertő-Hanság Nemzeti Parknak), majd 1999-ben a Répce-menti területeket. A Fertő-Hanság Nemzeti Park területe hazánkban ma 23 731 ha, míg Ausztriában 10 500 ha. A Fertő-Hanság Nemzeti Park mozaikos szerkezetű, azaz a védett területek nem alkotnak összefüggő, egységes területet. Jelentősebb területei a Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz, valamint a Répce-menti területek. A Fertő-Hanság Nemzeti Park zónái a Világ Természetvédelmi Unió (IUCN) elveinek megfelelően került kialakításra.
A területnek mintegy harmadát teszi ki az ún. természeti övezet, ahol elsősorban a természeti folyamatok érvényesülnek. Ezen az övezeten belül gazdasági tevékenység nem folytatható, a kezelés részeként végzett munkák kizárólag az élővilág érdekében folynak. Ezt veszi körül az ún. kezelt természeti övezet, ahol extenzív területhasználat biztosítja a természeti értékek megőrzését. A külső, ún. bemutató övezetben van lehetőség a hagyományos területhasználat mellett a területek természeti értékeinek bemutatására. A Fertő-Hanság Nemzeti Park egyes területei nemzetközi egyezmények alá is tartoznak.
A táj félelmetes ragadozója a barna réti héja, a halászsas, a réti sas és a vándorsólyom. A nádasok kedves kis lakója a barkós cinege. A rovarvilág ritkaságai is megfigyelhetők itt: a védett lápi szitakötő és az ugróvillás ősrovar. A vizek mélyén réti csík, süllő, fertői nyurgaponty, csuka és garda él. A vidék fontos telelőhelye a vízi kététűeknek és a hüllőfajoknak. A vízzel borított részeken dankasirályok, üstökös és kanalas récék élnek. Szomszédságukban legel az ősi rackajuh, a bivalycsorda és a magyar szürke gulya. Szürkemarha gulya A Nemzeti Park tanösvényei Soprontól Fertőújlakig: Ciklámen Tanösvény A Soproni Tájvédelmi Körzet természeti értékeit, növény- és állatvilágát mutatja be. A tájékozódást 60 tábla segíti. A tanösvény jelzése a fákra festett stilizált ciklámen. A soproni Hotel Lővértől induló 8 km hosszú tanösvény 2-3 óra alatt járható be. Gyöngyvirág Tanösvény A májusban nagy tömegben nyíló virágról kapta nevét. A Szárhalmi erdő élővilágát mutatja be. Az útvonalon 9 térképes tábla segíti az eligazodást.
Ilyenkor a vízszint néhány óra alatt akár 50–80 cm-t változhat. A vízben magas a sótartalom, mintegy 2 kg köbméterenként. A 20. század első harmadában a tó és a vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolása és szabályozása miatt a tópart mentén, főleg a déli oldalon gyors ütemben el nádasodott. Ez a folyamat mára jelentősen lelassult, de nem állt meg. Ez a környezet sok vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételeket. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém és nyári lúd. Madárvonulás idején megjelennek a cankók, partfutók, énekesmadarak. Ritka madarak is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, vörös gém, réti sas és a kékes rétihéja. A tó legértékesebb halai a réti csík, a csuka, a lápi póc, a compó és a garda. A tó nyugati részén, a pusztai réteken ritka növényeket láthatunk, itt él a boldogasszony papucsa (másik nevén rigópohár), a légybangó, a pókbangó, a tarka és a törpe nőszirom. Sok védett lepkefaj talált a területen élőhelyet, például a nagy pávaszem, a tölgyfaszender, a sápadt szemeslepke vagy a halálfejes lepke.
Ligeterdeinek lakója a kabasólyom, az erdei fülesbagoly és macskabagoly. A megmaradt tavak adnak otthont a gazdag vízivilágnak. Bennük is él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A mosonbánfalvai Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok. 2001 -ben a Nyirkai-Hany újraárasztásával megkezdődött a Hanság egy részének rehabilitációja. Tájvédelmi körzetek [ szerkesztés] Soproni Tájvédelmi Körzet Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Szigetközi Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi területek [ szerkesztés] Nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület: Széchenyi István nagyszülei, gróf Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna telepítették ezt a 40 méter széles és 2, 5 km hosszú fasort, az 1750-es években. Eredetileg 645 kislevelű hárs szegélyezte a sétányt, mára ezek egy része maradt csak meg, köztük sok a beteg, odvas példány. Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum az apátsági műemlék-együttes szerves folytatása. Különlegessége, hogy a hegy északkeleti, meredek lejtőjére telepítették.
Ma mintegy 400 növényfajt gondoznak benne. Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület: a botanikus kert elsődleges célja az erdészeti oktatás és kutatás segítése. A legnagyobb érték itt a tűlevelű gyűjtemény, közte a japán nikkonfenyő és a mandzsu jegenyefenyő.