Tehát a hozzátáplálás alapszabálya – mint a gyerekkel kapcsolatos dolgok legtöbbjével –, hogy hallgassuk meg a védőnőt, olvassunk el mindent, amit a könyvtárban vagy a neten meg lehet találni, majd tegyük azt, ami a gyerekünknek jó. Ha mi magunk nem hiszünk abban, hogy egy-egy étel finom, akkor a gyereket sem sikerül majd átverni. Lehetünk bátrak, mi is kipróbálhatunk új dolgokat, nekünk se fog megártani. Kezdetben olyan ételeket kóstoltassunk a gyerekkel, amelyek nem allergizálnak, és ne felejtsük, három nap alatt be lehet vezetni egy új dolgot, azonban hosszú az út addig, amíg együtt eszünk pörköltöt nokedlival.
A burgonya, sárgarépa, sütőtök hármasból éppen burgonyát és sárgarépát lehetett kapni, tehát azzal kezdtünk. És azért nem az almával, mert a védőnő úgy vélte, hogyha a gyerek elfogadja a burgonyát, utána az alma is menni fog, fordítva viszont előfordulhat, hogy nem. Azt ugye mondanom sem kell, hogy az őszibaracknak se volt éppen akkor szezonja, és bár a banán nem szerepelt a listán, a krumpli után azzal ismerkedett a gyerek, és szerette. Sőt az édesburgonya semmilyen listán nem szerepelt, de egy amerikai ismerősöm javasolta, így gyorsan bevezettem, és a gyerekeim rajongtak érte. Hasznos lehet a tapasztalatcsere Svájcban élő barátnőmmel, mint rendes anyák, kicseréltük a tapasztalatainkat, és a nagy döbbenet az olaj miatt esett. Az természetes, hogy só és fűszerek nélkül főztem a gyereknek, de hogy 200-250 g főtt zöldséghez ½-1 evőkanál növényi olajat tegyek, újdonság volt. Neki a védőnője a hidegen sajtolt repceolajat javasolta az omega–3- és omega–6-zsírsavak miatt. Ezután megnéztem a külföldi bébiételek címkéjét, és ott is előszeretettel kérkednek ezekkel a zsírsavakkal, így én is elkezdtem használni.