X Men A Kívülállók
Eddigre már megismerjük a felek indokait (Mystique-t mindössze egyetlen és egyben a legelső mondatával! ) és arra is ráeszmélünk addigra, hogy a korábbi (de a legtöbb ezt követő) szuperhősfilmmel ellentétben mindkét oldal érvrendszere tökéletesen érthető, átérezhető, működőképes, a felek nincsenek a kizárólagos igazság birtokában. Magneto tervében éppen úgy ott van a zsigeri félelem (lásd a fent taglalt nyitó jelenetet), mint a mélységes megvetés (erre pedig Kelly szenátor szolgáltat bőségesen alapot), ettől pedig többé válik mindez egy sokadik világmegmentésnél, szuperképességek ide, látványos bunyók oda. Merthogy itt még nem igazán röpködtek stadionok, tengeralattjárók és hasonlók, csupán néhány rendőrautó, no meg az X-Jet és a test-test elleni harcok kerültek előtérbe. Amelyekben Singer tehetségének hála még ma is van svung, dinamika, kreativitás (a Farkasnak álcázott Mystique a levegőben egy pörgő rúgás közben változik vissza, zseniális! ), pont a fent már taglalt szűkös költségvetésnek és színészeinek hála.
Story
A két mutánsvezér karizmája, az általuk képviselt ideológia, valamint az emberek félelme és agresszivítása szépen kiütközik mindkét csoport tagjain, miközben az önmagát kereső Farkas, valamint a tinédzserlétre éppen úgy, mint önnön másságára rácsodálkozó és attól megrettenő Vadóc ide-oda pattog a két tábor között. Kettejük sajátos apa-lánya barátságát pont ez a hely- és énkeresés határozza meg, ettől emberi és megindító. A hierarchia egyik csúcsán Xavier joviális kisugárzása sok szempontból hálátlan ugyan, de Patrick Stewartnak - akit Singer a Star Trek rajongása miatt részesített előnyben Anthony Hopkins helyett - már egy nyugodt megjegyzésétől elhisszük, hogy diákjai a halálba is követnék őt, hiszen zaklatott lelküknek ő hozott megnyugvást. (Érdemes megfigyelni, hogy Singer meleg színeket csak Xavier iskolájában használ, ezzel is utalva annak békességére, oltalmára a külvilág ridegségével szemben. ) James Marsden Küklopsza ugyan nem igazán képes érvényesülni, de Famke Janssen Jean Grey-ének, vagy Halle Berry Ciklonjának megvannak a maguk kis pillanatai.
Trailer
- X men a kívülállók movie
- 28 napos kihívás
- Exkluzív ajándékok férfiaknak
- X men a kívülállók shirt
- Karrier horoszkóp 2019 form
- Fa bejárati ajtó "Napsugár" balos 100 cm x 210 cm vásárlása az OBI -nál
- X men a kívülállók black
- X men a kívülállók 2017
- X-Men Top 10 - A legrosszabbtól a legjobbig - Hír - Puliwood
- Antikrisztus – Wikipédia
- Ccc nyitvatartás
- Eladó családi
Az előző versenyzővel szemben lényegesen ambiciózusabb és intelligensebb mozi, ami mer lassú lenni és a karaktereken elidőzni, tényleges szuperhősfilm helyett pedig inkább közelebb áll a karakterdrámákhoz. A címszereplőt alakító Oscar Isaac az 5 tonna smink alatt ha mélységet nem is, de súlyt képes adni az ősmutánsnak, de a showt egyértelműen Higanyszál lopja. 5. Deadpool (2016) A képregényadaptációk tekintetében a merészségi díjat idén mindenképpen a Fox nyeri, élen a szabad szájú és önreflexív Deadpoollal. A film ugyan beint a zsánernek - amivel nagyon szépen kompenzálja olcsóságát - de közben fel is mondja azok kötelező elemeit, ezzel együtt mégis kellő frissességet hoz a műfajba, elsősorban főhősének hála, aki azt se tudja, hogy melyik idősikot kell nézni, a McAvoyost vagy a Stewartosat. 4. X-Men - A kívülállók (2000) A film, amelynek köszönhetően a képregényadaptációkat elkezdték komolyan venni, és amely nélkül most sem Marvel Filmes Univerzum, sem Christopher Nolan Batman filmjei nem, vagy nem azok lennének, amik.
Dress
Azokat a füzeteket, amelyek történetesen úgy voltak mindig is a Marvel legérettebb alkotásai, hogy létrejöttükben a lustaság nagyban közrejátszott. Lee ugyanis közismerten kényelmes ember volt (elég csak az általa kitalált figurák nevére vetni egy pillantást: Peter Parker, Reed Richards, Bruce Banner, mindezt azért, hogy ne felejtse el őket) és nem akart egy új sorozathoz egy tucat erőltetett eredettörténetet kitalálni csodaszérumokkal, kozmikus balesetekkel, rádióaktív sugárzásokkal, állatokkal és a többi. Egész egyszerűen ezeket a különleges képességű embereket az evolúció új lépcsőfokaként magyarázta. A polgárjogi mozgalmak idején pedig nem volt nehéz nem észrevenni, hogy a "normálistól" eltérőre mennyiféleképpen reagálnak akár a politikusok, akár az utca embere, nem beszélve az adott csoport képviselőiről. Így valahol természetes is volt, hogy a béke párti Xavier professzor Martin Luther Kingre, míg a radikális Magneto Malcolm X-re hajaz. Egyazon célért küzdenek, de mindketten más módszerekkel.
Mindketten látják azt, hogy ezek a kívülállók a legtöbb szuperhőssel ellentétben (és sok más társadalmi csoporthoz hasonlóan) tehetnek bármit, kedvesen mosolyoghatnak éppúgy, mint megmenthetik a világot egy újabb fenyegetéstől, másnap a világ ugyanúgy fog nézni rájuk, nem bújhatnak maszk mögé, nem tagadhatják meg önmagukat és akaszthatják szögre a jelmezt, az emberi természet mindig okot szolgáltat majd a félelmükre, a haragjukra, vagy a megvetésükre. Ezt ismerte fel - már csak érintettsége okán is - remekül Singer, amire viszont érthető módon nem akart a gyártó 20th Century Fox vagyonokat költeni. Pár évvel voltunk ekkor még az egykor a nagybetűs szuperhősnek kikiáltott Batman flitterekbe mártott, ízléstelen hattyúdalától, valamint Penge vérben tocsogó, ezáltal számos réteget a mozikasszáknál kizáró debütjétől. Singer inkább a karakterekre, a verbális, semmint a fizikális összecsapásokra fektette a hangsúlyt, így előbbivel sikeresen tudta növelni utóbbiak tétjét, ami a Szabadság-szoborban játszódó fináléban csúcsosodik ki igazán.