18. századig) Megalitikus kultúrák ( újkőkorszak, kőrézkor) Mezopotámia, Kis-Ázsia és a Közel-Kelet kultúrái Ókor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, i. évezred – 5. század) Nílus-völgyi civilizációk Indus-völgyi civilizáció Az ókori kelet és a mediterránium civilizációi ( Mezopotámia, Mükéné stb. ) Kínai ókor ( Kína, i. század – i. sz. 220) Hellenisztikus kor ( Európa, i. 323 – i. 31) Római kor (Európa, i. 3 – i. 5. század) Japán ókor ( Kodai, 250 – 1185) Klasszikus császárkor (Kína, 220 – 1368) A népvándorlások kora (Európa, 3 – 7. század) Középkor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 3-6 – 15. század) Iszlám aranykor (Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 7 –15.
"(Vampire knight) "Nem is tudom, minek nevezhetném azt az érzést, amely azon az estén hatalmába kerített. Nem volt az szerelem, a szívem sem akart kiszakadni a helyéről. Az ilyen kislányos érzések egyáltalán nem voltak jellemzőek rám. Ez inkább volt féltékenységgel párosult irigység, felháborodás, egy ellenálhatatlan vágy. " (Nana) "Neked köszönhetem, hogy megtudtam, milyen érzés, milyen öröm szerelmesnek lenni... csodálatos! Boldog vagyok, Júlia. Boldog vagyok, hogy itt élhettem, egy világban Veled. " (Romeó x Júlia) "Előre menjek, vagy talán hátra? Nyugodt vagyok vagy magába szívott az őrület? Az igazságot látom vagy mindez csak látomás lenne? A víz a magasabb helyekről az alacsonyabbak felé folyik. Idővel a víz tömege megnő, folyóvá alakul. Az emberi akarat is ilyen. Utálják a régi rendszereket, melyek elvontak. Megvetik őket. De... mi van, ha nem az a fontos, hogy minél magasabban legyél? Végül mindent a rendszer ural majd. De jól van ez így. "(Soul Eater)
Senki nem botlik meg az ágyban heverészve. A bölcs harmóniában él másokkal, még ha azok véleménye eltérő is, a bolond az azonos véleményen lévőkkel sincs harmóniában. Gondold át hétszer, mielőtt kimondasz egy sértő mondatot. Tegyél meg mindent, amit tudsz, és a többit bízd a sorsra. A hideg rizst és teát el lehet viselni, de a hideg pillantást és szavakat nem. A házba, ahol nevetnek, beköltözik a boldogság. Ezer évnyi hírnév múlhat egy órányi viselkedésen. A nő ha azt akarja – a szikla odébb fog menni. Kérdezni – lehet, hogy szégyen egy pillanatra; nem tudni – szégyen az egész életre. Ha szeretet van, még a csúnya himlőfolt is olyan szép, mint egy bájos gödröcske az arcon. ♥ Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Katarzis Facebook oldalához vagy az oldalsávban iratkozz fel a hírlevélre, így nem maradsz le semmiről. Ide kattintva visszajutsz a főoldalra, itt pedig blogom előszavát olvashatod.
Ez ugyanis az egyik legcsodálatosabb és legérdekesebb diszciplina, az általunk legtöbbre tartott és leginkább szeretett tudományterület. Reményeink szerint a törté EZT közvetíti olvasói felé!
A japán művészet a rendkívül egyszerűtől a szélsőségesen bonyolultig, a mélyrehatóan átszellemülttől a harsányan dekoratívig, a minden ízben hagyományostól a meghökkentően újszerűig és a végtelenül kifinomulttól a legbumfordibban rusztikusig terjed. Akkor viszont melyek a tipikusan japános vonások? Az egyik ilyen sajátság az emberi természetet is magába foglaló természet mély megértése és tisztelete. Ez megjelenik a tárgy – mondjuk, madarak és virágok, tájak vagy mindennapi foglalatosságokba merült emberi alakok – kiválasztásában, és nemkevésbé észrevehető a művészi megközelítésben. A japán művészet nagy tisztelettel viseltetik például a természetes anyagok iránt, amelyből a műtárgyat alkotja. […] A festészetben világos, hogy nem csak a tárgyat szemléljük, hanem egyszersmind a papírra vagy selyemre fölvitt tust, festéket. A fametszeteknél pedig a nyomódúcként használt fa textúrája hozzátartozik a kész kép esztétikumához. Utagawa Hirosige: Hara település – a Fudzsi hegy hajnali fényben, 1833, színes fametszetnyomat A japán művészetben mindenekfölött ott a "természetesség" érzése, amely sokszor bizonyos évszakokban, napszakokban, időjárási viszonyok között írja le a természetet.