§ (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel. (5) A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a (3) bekezdés szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti. (6) A megváltozott munkaképességű személy a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt. (7) Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.
(2) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a foglalkoztatott, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyéni vállalkozó, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a tag, megváltozott munkaképességű személynek minősül e § alapján. (3) E § értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül. (4) A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 2.
törvény 2. / a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29. ) Korm. rendelet 3. / a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályairól szóló 33/2012. 5. ) NGM rendelet
A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta. Ha a NAV a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az adókedvezményre. III. / Rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások 1. / A Rehabilitációs kártyát a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél, vagyis a fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell igényelni, ami lefolytatja majd a komplex minősítést. A kormányhivatal a jogosultság fennállásáról szóló tájékoztatást hivatalból, elektronikus úton, megküldi a jogosultság megállapítását követő 1 napon belül a NAV részére, ami ezen megkeresését követő 15 napon belül megküldi a Rehabilitációs kártyát – a jogosult személy munkáltatója részére, ha a kérelmében megadta munkáltatója adatait, vagy – a jogosult személy részére, ha a kérelmében nem szerepelnek munkáltatója adatai.
Előfordulhat, hogy az adóhatóság a Rehabilitációs kártyát nem tudja előállítani. Ebben az esetben kártyát helyettesítő igazolást állít ki, és ennek alapján vehető igénybe a kedvezmény. A Rehabilitációs kártya érvényességének kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította, záró időpontja a kártya visszavonásának napja. Kapcsolódó cikkek: Figyelmeztet a BKK: változik az utazási költségtérítések elszámolása július 1-jétől 2020. június 26. Július 1-jétől csak akkor lehet elszámolni az utazási költségtérítéshez szükséges számlákat, ha azon szerepel a munkáltató adószáma vagy a csoportazonosító száma, így azoknak, akik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) jegyautomatáiból szoktak számlát kérni, most érdemes lehet új QR-kódot igényelniük. Felpöröghet július 1-től a katás szerződések ellenőrzése Kiemelten fogja vizsgálni a a NAV a katásokkal kötött szerződéseket a bújtatott foglalkoztatás visszaszorítása érdekében - röviden, egy mondatban adott hírt honlapján e szándékáról az adóhatóság.
törvény 2. / a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29. ) Korm. rendelet 3. / a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályairól szóló 33/2012. 5. ) NGM rendelet Forrás:
Kiknek és milyen feltételek mellett jár a rehabilitációs kártya és milyen adókedvezményt vehet igénybe a kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. 2017. január 1-től módosították a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt. Az új 16/A. § értelmében rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában, vagy b) pont ba) vagy bb) alpontjában foglalt minősítési kategóriába tartozik.
I. / Jogosultak A megváltozott munkaképességű személy Rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), vagy tartós foglalkozási rehabilitációt (C1 kategória) igényel. Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül. II. / Érvényesség A Rehabilitációs kártya érvényességének kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította, záró időpontja a kártya visszavonásának napja. III. / A kártyával járó kedvezmény A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.
Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült. Mindez a kártyára jogosultak körének bővítését jelenti. A 16/B. § értelmében a munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti része. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény – ami lényegében a szociális hozzájárulási adót tartalmazza, – 459. §-ában találjuk meg az adó 22%-os mértékét. Tehát a Rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló esetén a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után – legfeljebb a minimálbér kétszereséig — mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.