2012-től volt az MMA rendes tagja.
Nyolcvannyolc éves korában meghalt Tóth János Kossuth-díjas operatőr, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - közölte az MMA pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint Tóth Jánost csütörtökön érte a halál, a művészt az MMA saját halottjának tekinti. Tóth János Kossuth-díjas operatőr Fotó: Tóth János operatőrként olyan filmekben működött közre, mint Huszárik Zoltán Elégiája vagy Makk Károly Szerelem és Macskajáték című nemzetközileg is elismert játékfilmjei, utóbbinak társforgatókönyv-írója is volt. Hosszú pályája során több filmet is rendezett, így például Amerigo Totról készített dokumentumfilmet, emellett dramaturgja volt Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének - emelik ki a méltatásban. Mint írják, Tóth János számára elsősorban a Balázs Béla Stúdióhoz kötődő rövidfilmek jelentették a művészi önkifejezést. Az operatőr, rendező, dramaturg 1930. szeptember 1-jén született Tolnán. 1944 és 1949 között amatőrfilmes és mozigépész volt. Első filmjei animációs rövidfilmek voltak.
A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál második napja felért egy kisebb csodával: James Gray és Noah Baumbach rendező igazi ünnepet varázsolt a Lidóra. Már csak ezért a napért érdemes volt kiutazni Velencébe – röviden így lehetne összefoglalni a velencei filmfesztivál csütörtöki napját. Két versenyfilm – az Ad Astra és a Marriage Story – bemutatója euforikus hatást keltett. E két mű rendezőjében régen is megvolt a potenciál, csak eddig egyikük sem tudott robbanni. Az Ad Astra – Út a csillagokba című sci-fit jegyző James Gray hosszú-hosszú évek óta kedvenc házirendező Cannes-ban, ahol idejében észrevették: van egy amerikai direktor, aki imádja a hetvenes évek európai szerzői moziját és ezek szellemében alkot. Csak épp eddig sosem jutott túl a hommage-okon, a drámai alkotásai sosem voltak átütőek (mint például a Visconti életművét megidéző A két szerető), a zsánerművei pedig olykor pont a felesleges direktori művésziesedés miatt voltak allűrökkel terheltek (ilyen például A bűn állomásai vagy a Z, az elveszett város).
A kilencvenes években a magyar némafilmek felújítását és bemutatását célzó programot dolgozott ki, amelynek keretében elkészítette két film úgynevezett rekreációját (A falu rossza, Az obsitos). 1963-ban és 1970-ben elnyerte a Film- és Tévékritikusok díját, a Balázs Béla-díjat is kétszer kapta meg (1971, 1976). 1984 óta érdemes művész, 1989 óta pedig kiváló művész volt. A millennium évében Magyar Filmszemle, Életműdíjas lett, a Kossuth-díjat 2001-ben vehette át. 2005-ben az Aranyszem Operatőr Fesztiválon a Magyar Operatőrök Társaságának Legenda-díját kapta Illés Györggyel, Kovács Lászlóval és Zsigmond Vilmossal együtt. 2004-óta a Magyar Mozgókép Mestere, 2014-től pedig a Nemzet Művésze volt, 2017-ben pedig megkapta a Magyar filmkritikusok életműdíját. 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Magyar Operatőrök Társasága HSC tiszteletbeli tagja volt.
(1968-rendező asszisztens) Csak egy telefon (1970-rendező asszisztens) Aréna (1970) Poézis (1972) Study I. (1974) Study II.
Tóth János Született 1930. szeptember 1. Tolna Elhunyt 2019. augusztus 29. [1] (88 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása operatőr, filmrendező, dramaturg Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954) Kitüntetései Kossuth-díj ( 2001) Magyar Mozgókép Mestere (2004) Sírhely Farkasréti temető IMDb Tóth János ( Tolna, 1930. – Budapest, 2019. ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth - és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, dramaturg. Életpályája [ szerkesztés] Apja uszálykormányos volt. Iskolai tanulmányait Tolnán végezte, az iskola mellett a helyi moziban rolnizó volt, de a mozigépésznek is besegített, ezenkívül diahirdetésekkel foglalkozott, a helyi iparosok, cégek az általa készített diaképeket vették meg. A megkeresett pénzből vásárolta meg első fényképezőgépét, keskenyfilmvetítőjét is. 1944 és 1949 között villanyszerelő- és műszerészinas volt nappali tagozaton, este meg a mozigépházban dolgozott. A kor akkori filmjeit számtalanszor látta, sőt karbantartás alatt a számára érdekesebb részleteket többször is megnézhette.
Talán Alexander Payne-nél (Ez az életem) volt csak ennyire átütő komika. A Marriage Story pont olyan film, amelyre a befejezése után azonnal visszaülne az ember. Ám, hogy a valóság mennyire ironikus: Johansson Velencében a sajtónak elmesélte, amikor Baumbach meghívta ebédelni, hogy egy projektről beszéljenek, akkor a színésznő kifakadt, hogy éppen válik és emiatt traumatizált. Baumbach óvatosan vallotta be: hát, tulajdonképpen ő is erről akart vele beszélni... Írt ugyanis egy forgatókönyvet, amelyet a Jennifer Jason Leigh színésznőtől való válása ihletett.